3 hetes kontroll

Ma újra irány a kórház. Elég sokan vannak, biztos hogy nem fogok hamar bejutni az orvoshoz. Sajnos igazam is lett, több órás várakozás után végre az orvos előtt ülök, aki újra egy fogóval közelít. Esküszöm, lassan félve jövök be, hogy már megint mi fog történni.

A fülemből kikerül két kis szilikoncsík, ami a dobhártyámat tartotta addig, majd az orvostól azt a feladatot kapom, hogy fogjam be az orrom, és fújjak erősen addig, amíg ki nem pattan a dobhártyám. Nem igazán vagyok partner! :) Nem merem! 3 hétig még orrot sem fújhattam, most meg azonnal teszteljem le a dobhártyámat!?!?! Végül nagy unszolásra megcsinálom, és úgy néz ki, hogy a dobhártyámat gyógyultnak nyilváníthatják. Ennek örülök, és a hallásvizsgálat eredménye is újabb, kicsi javulást mutat. Őszinte leszek, kicsit nagyobb javulást vártam, de most úgy néz ki, hogy türelmesnek kell lennem.

Miután hazaérek, újra szédülök. Ez megijeszt. 3 hete nem volt szédülésem, most pedig újra! :( Azonnal lefekszem, és igyekszem pihenni. Rá kell jönnöm, hogy a 3 hét lassított tempó nem csak a dobhártyám gyógyulására vonatkozott. A belső fül regenerációja még folyamatban van, így továbbra sem terhelhetem magam......